in memory of Dr. Nina Kiraly and Prof. Dr. Gyula Kiraly

Király Gyula

KIRÁLY GYULA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

Király GYULA 1927-2011

Irodalomtörténész, Dosztojevszkij és az orosz irodalom szakértője

Dr Király Gyula.jpg

ÉLETRAJZ

Király Gyula 1927 január 26-án született Kisszántón (Santaul Mic, mai Románia). Középiskolai tanulmányait a debreceni Református Kollégium gimnáziumában, majd a hetedik osztálytól a nagyváradi Gozsdu gimnáziumban folytatta. A leningrádi Állami Egyetem Filológiai karán végzett (1953), az irodalomtudományok kandidátusa címet 1969-ben nyerte el. A debreceni KLTE BTK Orosz Filológiai Tanszékének tanársegéde, majd adjunktusa (1953-1960), a Moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa (1960-1964), az ELTE BTK Orosz Filológiai Tanszék egyetemi adjunktusa (1964-1968), egyetemi docense (1969-1992), címzetes egyetemi tanár (1993). A Moszkvai Gorkij Világirodalmi Intézet ösztöndíjasa (1975-1976). A Nemzetközi Dosztojevszkij Társaság (IDS) magyarországi képviselője (1977-1986), alelnöke (1983-1989.), tiszteletbeli elnökségi tagja (1990-től). A Filológiai Közlöny szerkesztőbizottságának tagja (1965-1995). 19-20. sz.-i klasszikus orosz irodalommal, elsősorban Dosztojevszkij munkásságával, irodalom- és műfajelmélettel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el az orosz regény tipológiai vizsgálatában, Dosztojevszkij regénypoétikájának és a regény elméletének kutatásában.

EGYETEMI TANULMÁNYOK, TUDOMÁNYOS CÍMEK, OKTATÓI MUNKA

1949-1953 egyetemi tanulmányok a Leningrádi Állami (Zsdánov) Egyetem Bölcsészettudományi Karán
1953-1960 a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Orosz Filológiai Tanszékének tanársegéde
1960-1964 aspirantúra a Moszkvai Állami (Lomonoszov) Egyetemen
1964-1970 az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orosz Tanszékének adjunktusa
1969 az irodalomtudomány kandidátusa cím elnyerése
1970-2001 az ELTE Eötvös József Collegium Ruszisztikai-Poétikai Műhelyének tanára
1970-1993 az ELTE BTK Orosz Tanszékének docense
1993-tól az ELTE BTK címzetes egyetemi tanára
1993-1996 óraadó és tudományos tanácsadó az ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszékén
1996 a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Világirodalmi és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének egyetemi tanára, óraadó

ÖSZTÖNDÍJAK

1960-1964 MTA-aspirantúra, Moszkvai Állami (Lomonoszov) Egyetem, Szovjetunió
1975-1976 Keldis-ösztöndíj, Világirodalmi (Gorkij) Intézet, Moszkva, Szovjetunió
1985 MTA kutatási ösztöndíj, Krakkói Egyetem Szlavisztikai Intézete, Lengyelország

VENDÉGTANÁRI MEGHÍVÁSOK, TANULMÁNYUTAK

1981 Hamburg-Kiel-Bochum
1981 Amszterdam-Rotterdam
1983 Párizs (Sorbonne)
1985 Varsó

PUBLIKÁCIÓK

Kattintás a pirossal jelölt címekre (linkek pdf formátumban olvasható cikkekhez)

KÖNYVEK, KÖNYVFEJEZETEK

Az orosz irodalom története a XIX. század második felében (1856-1900), Karancsy László – Király Gyula, Budapest, 1960. 336 p. (The History of Russian Literature at the second half of the XIXth century, with László Karancsy)

Élmények és gondolatok. Szovjet esszék, válogatás, jegyzetek Király Gyula, Európa Könyvkiadó,  Budapest, 1965. 275p. (Experience and thought. Soviet essays - selection and commentaries)

Poetika. Trudi russkih i sovetskih poetičeskih skol, válogatás, jegyzetek Király Gyula - Kovács Árpád, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982. 800 p. (Poetics. Studies by Russian and Soviet schools of Poetics - Selection and commentaries with Árpád Kovács) 

Dosztojevszkij és az orosz próza. Műfajpoétikai tanulmányok, Akadémia Kiadó, Budapest, 1983. 513p. (Dostoevsky and the Russian Prose)


KÉZIRATOK

Hudožestvennaja struktura rannih romanov Dostoevskogo. Žanr, metod, problema avtorskoj pozicii – a kandidátusi disszertáció kézirata, MGU, Moszkva, 1967. 275 p. (The artistic structure of Dostoevsky’s early novels. Genre, method and problem of author’s position - Dissertation for candidate’s degree)

Roman Dostoevskogo v poetičeskom osveshčenii. Problemi povestvovanija i žanra – az Akadémiai Kiadó által 1973-ban publikálásra elfogadott 380 oldalnyi orosz nyelvű kézirat nem jelent meg. (Dostoevsky’s novel in the light of poetics. The problems of the narration and of the genre)

Dostoevsky v kontekste russkoj prozi XIX. veka – a moszkvai Világirodalmi Intézetben (az IMLI-ben,  az ún. „Gorkij Intézetben”) 1976-ban megvédett akadémiai doktori disszertáció kézirata, 300 oldal. Itthon “tudománypolitikai” okokra hivatkozva, jórészt azonban indoklás nélkül akadályozták a doktori cím elismerését, az ELTE csak 1993-ban adományozott egyetemi tanári címet Király Gyulának. (Dostoevsky in the context of Russian Prose in the XIXth century - Dissertation for doctor’s degree)

Dosztojevszkij kisemberhőse. Az orosz próza korszaknyitása – a Moszkvában megvédett akadémiai doktori munka átdolgozott-rövidített változata; az Akadémiai Kiadó 1977-ben publikálásra elfogadta, de nem jelentette meg. (Dostoevsky’s man-in-the street-hero. The beginning of a new period in Russian prose)


TANULMÁNYOK, CIKKEK

„A szocialista realizmus művészi színvonaláért”, Világirodalmi Figyelő 1959. 133-153. (For the Artistic Level of the Socialist Realism)

„Új fejezet a szovjet Dosztojevszkij-kutatásban”, Kritika 1968. 6-18. (A New Chapter in Soviet Studies on Dostoevsky)

„Hudožestvennaja struktura rannih romanov Dostoevskogo. U istokov objektivnogo romana”, Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Philologica 1968. 221-224. (The Artistic Structure of Dostoevsky’s Early Novels. At the sources of the Objective Novel)

„Hudožestvennaja struktura rannih romanov Dostoevskogo. K voprosu o razgraničenii pozicii avtora i pozicii geroja v romane Bednije ljudi, Studia Slavica 1968. 221-241. (The Artistic Structure of Dostoevski’s Early Novels. To the problem of Distinction of the Author’s and Hero’s Position in Poor Folk)

„Sovremennije problemi issledovnija tvorčestva Dostoevskogo”, Acta Litteraria 1969. 184-196. (The Actual Problems of Studies on Dostoevsky)

„Sjužetnij parallelizm v romane Dvoinik. K voprosu o vnutrennej forme vtorogo romana Dostoevskogo: razgraničenie realnogo i fantastičeskogo planov”, Studia Slavica 1969. 239-256. (The Plot-Parallelism in The Double. On the Problem of the Inner Form of Dostoevsky’s Second Novel: the Distinction Between the Realistic and Fantastic Plans)

„Kompozicja sjužeta romana Dvoinik. Prikliučenija gospodina Goliadkina”, Acta Litteraria 1969. 351-378. (The Plot-Composition in The Double. The Adventures of Mr. Goljadkin)

„Dosztojevszkij művészi gondolkodásának karaktere a korai regények struktúrájának tükrében”, Filológiai Közlöny 1969. 121-143. (The Character of Dostoevsky’s Artistic Thinking in the Light of the Structure of His Early Novels)

„Struktura romana Dostoevskogo Dvoinik, Studia Slavica 1970. 259-300. (The Structure of The Double by Dostoevsky).

„A hazai orosz irodalomkutatás 25 éve”, Filológiai Közlöny 1970. 259-265. (Hungarian Studies on Russian Literature During the Last 25 Years)

„Az orosz élet alapkérdéseinek új beállítása. Dosztojevszkij születésének 150. évfordulójára”, Kritika 1971. 6-16. (A New Representation of the Main Problems of Russian Life. 150th Anniversary of Dostoevsky’s Birth.)

„Genesitet na dva tipa „psihologizem”, Ezik i literatura (Sofia), 1971. 52-71., (The Origin of the Two Types of Psychological Approach.)

„Roman i realizm: I. Problemi rannego tvorčestva Dostoevskogo, II. Formi epičeskoj distancii i roman”, Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis. Sectio Philologica 1971. 91-115. (Novel and Realism: I. The Problems of Dostoevsky’s Early Oeuvre, II. The Forms of the Epic Distance and the Novel)

„K sootnošenii dramatičeskih i povestvovatel’nih načal v Prestuplenii i nakazanii, Acta Litteraria 1971. 223-239. (On the proportions of dramatic and narrative elements in the Crime and Punishment.)

„Roman i realizm: IV. K poetike objektivnoj maneri Dostoevskogo”, Studia Slavica 1972. 31-75. (The Novel and the Realism. IV. On the poetics of Dostoevsky’s objective manner)

„Sootnošenieto meždu principa na povestvovanija i epičeskata distancija”, Ezik i literatura (Sofia), 1972. 59-73. (On the Distinction of the Narrative and Epic Principle of Distance)

„Architektonika powiesci Dostoewskiego Sobowtór. Trzy przygody Pana Goladkina”, Slavia Orientalis (Warszawa), 1972. 269-279. (The Architectonics of Dostoevsky’s The Double. Three Adventures of Sir Goladkin)

„Rusistika v Vengrii za četvert’ veka” Voprosi literaturi (Moszkva) 1972. 92-95. (The Russian Studies in Hungary During 25 years – with Mária Rév)

„Dosztojevszkij és az orosz irodalom”, Filológiai Közlöny 1972. 1-19. (Dostoevsky and the Russian Literature.)

„K tipologii romaničeskogo mišlenija v russkoj literature XIX. veka”, Studia Slavica 1973. 89-135. (On the Typology of Novelistic Thinking in Russian Literature of the 19th Century)

„Az orosz regény megszületésének nemzeti és egyetemes történelmi feltételei”, Filológiai Közlöny 1974. 67-82. (The National and Universal Preliminaries of the Birth of the Russian Novel)

„Puskin és az orosz próza”, Az MTA I. Osztályának közleményei 1974. 237-242. (Pushkin and the Russian Prose)

„Vaszilij Belov” = Napjaink szovjet irodalma, Gondolat Kiadó, Budapest, 1974. 489-508. (An Essay on Vasilij Belov)

„Dostoevskij i nekotorie voprosi estetiki romana” = Dostoevsky. Materiali i issledovania, Nauka, Leningrad, 1974. 83-99. (Dostoevsky and Some Problems in the Esthetics of the Novel)

„K  voprosu o vitešnenii subjektivnih form povestvovanija objektivnimi v russkoj epičeskoj proze”, Studia Slavica 1975. 95-122. (To the Question of Replacing of Subjective Forms of Narration by Objective Forms in Russian Epic Prose)

„O sootnošenii obiektivnogo mišlenija i obiektivnogo povestvovania” = Literaturnie napravlenia i stili. Sbornik statej. Izdatelstvo MGU, Moskva, 1975. 55-64. (On the Relation of Objective Thinking and Narration)

„A prózapoétika ismeretelméleti és ontológiai kérdései”, Filológiai Közlöny 1975. 1-17. (The Ontological and Gnoseological Problems of the Poetics of Prose)

„Dva tipa hudozestvennogo mislenija v russkoj literature XIX. veka”, Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis. Sectio Philologica 1977. 50-69. (Two Types of the Artistic Thinking in the 19th century Russian Literature)

„Az elbeszélői és drámai formák elhatárolásának kérdéséhez”, Filológiai Közlöny 1977. 139-150. (On the Distinction of  Narrative and Dramatic Forms)

„Nedeklarirovannij avtor v romanah Dostoevskogo. Avtor, povestvovatel, geroj v sfere povestvovania”, IDS Bulletin, 1977. 100-112 (Non-declared Author in Novels by Dostoevsky. The Author, the Narrator and the Hero in the Sphere of Narration)

„Nedeklarirovannij avtor v romanah Dostoevskogo. Avtor – povestvovatel’ - geroj” Hungaro-Slavica 1978. 105-114. (Non-declared Author in Novels by Dostoevsky. Author - Narrator - Hero)

„Az epikai műfajok jel- és jelentésviszonya. Denotátumok és rímszintagmák a prózai szóban”, Studia Russica 1978. 173-215. (Sign and Meaning in the Epic Genres. Denotation and Synthagma in the Artistic Prose)

„Tolsztoj művészi gondolkodása és a regény narrativitása. Tolsztoj és Shakespeare”, Studia Russica 1979. 89-125. (Tolstoy’s Artistic Thinking and the Narration of the Novel. Tolstoy and Shakespeare)

„Hamlet and Raskolnikov. Renaissance and the 19th century”, Acta Litteraria 1979. 15-43.

„K voprosi o poetike prozi. Opit epičeskih žanrov”, Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis. Sectio Philologica 1979. 37-57. (On the Poetics of Prose. The Experience of the Epic Genres.)

„Russkaja klassiceskaja i sovetskaja poetika”, Studia Russica 1980. 83-119. (The Russian Classic and Soviet Poetics - with Árpád Kovács)

Objektivnoje i subjektivnoje kak teoreticeskaja problema”, Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis. Sectio Philologica 1980. 123-140. (The Objective and Subjective as Theoretical Problem)

„Az elbeszélői, alaki és szerzői narratív szintek eltérései Dosztojevszkij regényeiben”, Studia Russica 1980. 159-187. (The Difference Between the Narrative Levels of the Author’s, Hero’s and Narrator’s Word in the Novels by Dostoevsky)

„Az orosz próza kétféle gondolkodástípusa”, Filológiai Közlöny 1980. 35-82. (Two Tendencies of Thinking in Russian Prose)

„Hamlet és Raszkolnyikov. Reneszánsz és a XIX. század”, Filológiai Közlöny 1980. 289-312. (Hamlet and Raskolnikov - Renaissance and the 19th Century.)

„A narratív epika poétikai értelmezéséhez”, Studia Poetica 1980. 246-264. (On Poetic Interpretation of the Narrative Epic)

„K voprosu o funkcii socialnogo, ideologičeskogo i psihologičeskogo planov v romane Dostoevskogo” = Tanulmányok a Kelet-Európai irodalmak és nyelvek köréből. ELTE Szláv Filológiai Tanszék, Budapest, 1980. 303-316. (On the Function of Social, Ideological and Psychological Levels in Dostoevsky’s Novels)

„Dostoevsky i Tolstoy. Problemi narrativnoj prozi XIX. veka”, Revue des Études Slaves (Paris),  1981. 575-580. (Dostoevsky and Tolstoy. The Problems of 19th Century Narrative Prose)

„K voproszu o russkom romane. Epičeskaja funkcija psihologičeskogo motiva v romanah Dostoevskogo Prestuplenie e nakazanie, Bjesi, Bratia Karamazovi = Schriften des Komitets der Bundesrepublik Deutschland zur Förderung der Slawischen Studien 7, Dostojevsky und Literatur. Köln-Wien, 1981. 147-172. (Upon Russian Novel. The Epic Function of the Psychological Motive in Novels by Dostoevsky Crime and Punishment, The Possessed and The Brothers Karamazov.)

„Tolstoy’s novel and Tolstoy’s Thinking. Tolstoy and Shakespeare.” Acta Litteraria 1981. 227-246.,

„A tolsztoji epika és a XIX. század személyiségélménye. Utópia és morál - a kor kétféle regényi kalandja”, Világosság 1981. 385-394. (Epic by Tolstoy and the Experience of the 19th century Intellectual. Utopia and Ethics: Two Forms of Adventures of the Novel-Hero in this Period)

„The Plus Function of Narrative in Differenciating the Semantic Levels of the Characters, the Narrator and the Author”, Studia Poetica 1981. 245-263.

„K harakteristike prostranstvenno-vremennoj denotativnosti slova v slovesnom iskusstve”, Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis. Sectio Philologica 1981. 117-134. (On the Characteristics of Space-Time Denotations of the Word in Prose)

„Poetika romana Dostoevskogo” Acta Litteraria 1982. 1-25. (The Poetics of Novel by Dostoevsky)

„Intellektualnaja psihologičeskaja situacija čeloveka XIX. veka. Problemi tragedii i romana. Shakespeare, Dostoevskii i Tolstoi”, Studia Slavica 1982. 125-174. (The Intellectual and Psychological Situation of the 19th century Man. Shakespeare, Dostoevsky and Tolstoy)

„Dosztojevszkij és a XIX. század”, Filológiai Közlöny 1982. 59-86. (Dostoevsky and the 19th century.)

„Az elbeszélői narráció és Dosztojevszkij narratív technikája” Studia Russica 1982. 151-191., (The Narration of the Storyteller and Dostoevsky’s Narrative Technique.)

„Romani Tolstogo i Dostoevskogo i XIX. vek”, Hungaro-Slavica 1983. 137-160. (Tolstoy’s and Dostoevsky’s Novels and the 19th century)

„Puskin, Dosztojevszkij, Tolsztoj. Intellektuális és egzisztenciális motívumok oppozíciója az orosz regényben”, Filológiai Közlöny 1983. 47-60. (Pushkin, Dostoevsky, Tolstoy. The Opposition of the Intellectual and the Existential Motives in the Russian Novel)

„Dostoevskii i intellektualno-psihologičesky roman XIX veka” = Dostoievsky i sovremennost, Beograd, 1983. 35-43. (Dostoevsky and the Intellectual  and Psychological Novel in the 19th century)

„Dostoevsky and the 19th century”, Studia Slavica, 1983. 166-184.

„Motivirovannaja neadekvatnost’ povestvovatelnogo i narrativnogo v sjužete romana Dostoevskogo Bjesi = In Memoriam Emilii Baleczky. Budapest, 1983. 135-159. (The Motivated Inadequacy of Narrator and Narrative in the Plot of The Possesed by Dostoevsky)

„Povestvovatelnaja poetika romana Dostoevskogo Bjesi. Sootnošenije detektivnogo i psihologičeskogo sjužetov”, Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis. Sectio Philologica 1983. 52-62. (The Narrative poetics of Possessed by Dostoevsky. Relation Between the Detective and Psychological Plots)

„K poetike romana Dostojevskogo”, Annales Instituti Philologiae Slavicae Universitatis Debreceniensis. Slavica 1984. 57-72. (Upon the Poetics of Dostoevsky’s Novel)

„K probleme avtorskoj točki nabl’judenija v povestvovatelnoj koncepcii teksta Puškina, Gogolia, Dostoevskogo i Tolstogo”, Studia Russica 1984. 141-158. (On the Problem of the Author’s Point of View in the Narrative Concept of Text in the Prose of Pushkin, Gogol, Dostoevsky and Tolstoy)

„To the Question of Subject Composition and Poetic Motifs in the Possessed. The Function of Stavrogin and Verhovenski in the Novel.” Acta Litteraria 91-118. 1986.

„Raskolnikov i Gamlet – XIX. vek i Renesans. Intellektualno-psihologičeskij roman F. M. Dostojevskogo” Problemi poetiki russkogo realizma XIX veka, Izdatel’stvo LGU, Leningrad, 1984. 112-143. (Raskolnikov and Hamlet – the 19th century and the Renaissance. Dostoevsky’s Intellectual and Psychological Novel)

„Sjužet i dialog v Jevgenij Onegine Puškina, vŠinjeli Gogola i Bjesah Dostoevskogo Studia Russica Posnanniensis  XX, pp. 3-15., 1988. (The Plot and the Dialog in Onegin by Puskin, The Overcoat by Gogol and The Possessed by Dostoevsky)

„Az Ördögök interpretációjának kérdéséhez”, Filológiai Közlöny 1988. 135-147. (Some questions on the Interpretation of The Possessed by Dostoevsky)

„K voprosu o metaforičeskoj funkcii avtorskoj biografii v romane v stihah Puškina”, Studia Russica Budapestinensia 1991. 71-95. (Some Questions of Metaphorical Function of the Author’s Biography in Verse-Novel by Pushkin)

„Master i Margarita. Zametki o tipe intellektualnosti v romane”, Studia Russica Budapestinensia 1995. 335-358. (The Master and Margarita by Bulgakov. Some Remarks on the type of Intellectuality in the Novel)
“A megtörténés poétikája” = Mozgó Világ. Tanulmányok a hatvanéves Kulin Ferenc tiszteletére, Ráció Kiadó, Budapest, 2003. 168-179.

A színházlátogató archívumából El nem küldött levél (From the Archives of a Theater Goer, An Unsent Letter), Napkút, 2011/3


RECENZIÓK

„Új filológiai folyóirat a Szovjetúnióban. Szemle”, Világirodalmi Figyelő 1959. 133-153. (A New Philological Periodical in the Soviet Union)

„A formalizmustól a marxizmusig: Viktor Sklovszkij: A szépprózaKritika 1963. 49-50., (From Formalism to Marxism. The Artistic Prose by Viktor Shklovsky)

Vvedenije v izučenije istorii russkoj literaturi. Epoha klasicizma. Pod redakcii P. N. Berkova i I. E. Sermana” Filológiai Közlöny 1967. 233-237., (The Introduction to the Studies of the History of Russian Literature – with Mária Tétényi)

„N. A. Dobroliubov: Stat’ji i materiali. Redaktor G. V. Krasnov, Gorkii, 1965”, Filológiai Közlöny 1967. 241-243. (N. A. Dobroliubov Studies and Materials –  with P. Zajonckovskii)

„Novaja kniga o russkih utopistah. W. Sliwowska: Sprawa pietraszewców, Acta Litteraria (Warszawa), 1967. 337-342. (A New Book on Russian Utopists. W. Sliwowska: Sprawa pietraszewców)

„Richard Freeborn: The Rise of the Russian Novel. Studies in the Russian Novel from Eugen Onegin to War and Peace. Cambridge, University Press, 1973.” Neohelicon 1967. 298-302.,


KÍSÉRŐ TANULMÁNYOK, SZERKESZTÉSEK
(Prefaces, Selections)

„Andrej Platonov: Éjszakai küldetés”, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1967. (The Night Mission by A. Platonov)
„Nyikolaj Dubov: A szökés”, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1967. (Escape by N. Dubov)
„Andrej Platonov: Nagyfeszültség” Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1969. (High Voltage by A. Platonov)
Kegyetlen szerelem. A húszas évek elbeszélői”, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1969. (The Cruel Love. Stories from the Twenties – with Mihály Varga)
„Vaszilij Belov: Búcsúhalom”, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1970. (The Farewell Hill by Vasili Belov)
„Anton Csehov: Kutyás hölgy”, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1971. (The lady with the Dog by Anton Chekhov)


REFERÁTUMOK, SZEKCIÓVEZETÉS NEMZETKÖZI KONFERENCIÁKON (Referates, Leading Sections)

1971 – Leningrád (Szovjetunió), a Leningrádi Egyetem jubileumi konferenciája
1973 – Moszkva (Szovjetunió), Regényelméleti konferencia (MGU)
1973 – Varsó (Lengyelország), Nemzetközi Szlavisztikai Kongresszus
1975 – Jalta (Szovjetunió), jubileumi Csehov-konferencia
1975 – Moszkva (Szovjetunió), „A dekabristák és az orosz irodalom” konferencia (IMLI)
1975 – Moszkva (Szovjetunió), „Általános és egyedi a szocialista országok irodalmában” című konferencia.
1975 - Moszkva (Szovjetunió), „Csehov és az orosz elbeszélés” című konferencia (Csehov Múzeum)
1975 – Moszkva (Szovjetunió), Stilisztikai konferencia (MGU)
1976 – Moszkva (Szovjetunió), „Scsedrin és Dosztojevszkij” konferencia (IMLI)
1977 – Moszkva (Szovjetunió), „Az orosz irodalom oktatása és kutatása” konferencia (MGU)
1978 - Jéna (NDK), Bahtyin-konferencia.
1979 – Zágráb (Jugoszlávia), Nemzetközi Dosztojevszkij-konferencia
1980 – Bergamo (Olaszország), V. Nemzetközi Dosztojevszkij-szimpózium (IDS)
1981 - Belgrád (Jugoszlávia), Nemzetközi Dosztojevszkij-konferencia
1981 – München (NSZK), Nemzetközi Dosztojevszkij-konferencia
1983 – Párizs (Franciaország), Eichenbaum-konferencia (Sorbonne)
1983 - Salisi la Saale (Franciaország), VI. Nemzetközi Dosztojevszkij-szimpózium (IDS)
1985 – Varsó (Lengyelország), Regényelméleti konferencia
1986 – Bochum (Németország), „Literaturteorien und Literaturgeschichte in der Slawische Ländern” című konferencián.
1986 – Nottingham (Anglia), VII. Nemzetközi Dosztojevszkij-szimpózium (IDS)
1987 – Guarnagno (Olaszország), Nemzetközi Bulgakov-konferencia
1988 – Prága (Csehszlovákia), Nemzetközi Szlavisztikai Kongresszus
1989 – Ljubljana (Szlovénia), VIII. Nemzetközi Dosztojevszkij-szimpózium (IDS)
1990 – Leuven (Belgium), Second International Conference of ISSEI
1995 – Gaming (Ausztria), IX. Nemzetközi Dosztojevszkij-szimpózium (IDS)
1995 – Gaming, Ausztria. IX. Nemzetközi Dosztojevszkij-szimpózium (IDS)
1997 – Sinaia (Románia), Nemzetközi Dosztojevszkij-konferencia
1997 - Sinaia (Románia), Nemzetközi Dosztojevszkij-konferencia
1998 – New York, Columbia Egyetem, X. Nemzetközi Dosztojevszkij-szimpózium (IDS)
1998 – New York, Columbia Egyetem, X. Nemzetközi Dosztojevszkij-szimpózium (IDS)
1999 – Moszkva, Kulturális Minisztérium, Nemzetközi Jubileumi Puskin-konferencia
1999 – Moszkva, Világirodalmi Intézet, Jubileumi Puskin-konferencia


ELŐADÁSOK NEMZETKÖZI KONFERENCIÁKON

„The long short-stories by Dostoevsky” at the Slavists’ Congress, Prague, August 1968.

„The relationship between the theory of Novel and Poetics of Prose” at the Conference on the Theory of Novel, MGU, Moscow, February, 1973.

„The typological question in Dostoevsky’s novels” at the jubilee conference of the University of Leningrad, November, 1971.

„Dostoevsky and the Russian novel” at the Slavists’ Congress, Warsaw, August, 1973.

„Chekhov and the Russian short-stories” at the Chekhov Museum, Moscow, December, 1975.

„Chekhov and the figure of the man-in-the-street in the Russian Literature” at the Chekhov jubilee in Jalta, October, 1975.

„Pushkin  and the Decembrists” at the Conference Decembrists and the Russian Literature, IMLI, Moscow, December, 1975.

„Literary genre and narrative form in the Prose of XIX-XX. centuries” at the conference „The general and the particular in the Literature of the Socialist Countries”, Moscow, October, 1975.

„The relationship between the style and the Poetics of Prose” at the Conference on Style, MGU, Moscow, December, 1975.

„Shchedrin and Dostoevsky” at the Conference of IMLI, Moscow, January, 1976.

„Russian Novel and Russian Revolution”, at the Conference „The problem of teaching and research in Russian Literature”, MGU, Moscow, April, 1977.

„The non-manipulated author in the Novels of Dostoevsky”, sent to the International Dostoevsky Symposium, Copenhagen, August, 1977.

„Bakhtin and the Russian Novel”, at the Bakhtin Conference Jéna, Germany, September, 1978.

„Dostoevsky’s Novels from Poetic point of view” at the Slavists’ Congress, Zagreb, August, 1979.

„Dostoevsky, Tolstoy and the narrative prose of the XIXth Century”, at the IDS Symposium, Bergamo, August, 1980.

„The Russian novel, Epic and Psychological motives in Dostoevsky’s Novel” at Dostoevsky Symposium, Munich, October, 1981.

„Dostoevsky’s intellectual novel” at the Dostoevsky Conference, University of Beograd, November, 1981.

„Eischenbaum’s approach of sujet” at the Eichenbaum conference, Sorbonne, August, 1983.

„The narrative structure of Dostoevsky’s Devils”, at the IDS Symposium, Salisi la Saale, France, August, 1983.

„The question of genre in the Novel” at the Conference on the Theory of the Novel, Warsaw, December, 1985.

„The theory of genre in Propp’s approach” at the Conference „Literaturteorien in den Slaviche Landern and Geshicte der Literaturetheorie” Bochum,Germany, April, 1986.

„Ivan’s three dialogues in the Brothers Karamazov” at the IDS Symposium, Nottingham, Great-Britain, August, 1986.

„The Crime and Punishment and the Master and Margarita” at the Bulgakov Conference, Guarnano, Italy, August, 1987.

„Text in the text in Dostoevsky’s novels” at the IDS Symposium Ljubljana, August, 1989.

„The topos of the national and the European in Russian Novel. Lermontov and Dostoevsky” at the Second International Conference of ISSEI, Leuven, September, 1990.

“K voprosu o metaforičeskoi funkcii avtorskoi biografii v romane v stihah Puškina”, II. Nemzetközi Puskin-kollokvium, Budapest, 1989.

“Master i Margarita. Zametki o tipe intertekstual’nosti v romane. I.”, III. Nemzetközi Puskin-kollokvium, Budapest, 1991.

“Master i Margarita. Zametki o tipe intertekstual’nosti v romane. II.”, IV. Nemzetközi Puskin-kollokvium, Budapest, 1993.

International Dostoevsky Conference, Gaming, Austria. IX. International Symposium of IDS, 1995.

International Dostoevsky Conference Sinaia, Romania, X. International Symposium of IDS, 1997.

International Dostoevsky Conference, Tokió, Japán XII. International Symposium of IDS, 2003.

International Dostoevsky Conference, Genf, Svájc, XIII. International Symposium of IDS, 2005.

International Dostoevsky Conference, Budapest, XIV. International Symposium of IDS, 2007.


ELŐADÁSOK HAZAI KONFERENCIÁKON

„A narratív szerkezet”, Russzisztikai napok, Debrecen, 1979.
„A Mester és Margarita”, Russzisztikai napok, Debrecen, 1981.
„Az elbeszélő próza poétikai kérdései”, Az elbeszélő próza rövid formái, Kecskemét, 1985.
„Puskin Anyeginje és az orosz regény”, Puskin-konferencia, ELTE, Budapest, 1986.
„Az Anyegin életrajzi hátteréről”, Puskin-konferencia, ELTE, Budapest, 1988.

CIKKEK KIRÁLY GYULÁRÓL

Király Gyula utolsó órája, Csepeli György, 2011

Tanár és tanítvány, (Teacher and Disciple) Körmendy Zsuzsanna, a Kálvin téri református templomban 2011. január 26-án tartott megemlékezésre készített búcsúztató. Napkút, 2011/1, 124.

Kortársunk Salamov, Dosztojevszkijtől Salamovig (Hommage to Király Gyula), Peterdi Nagy László, 2018

         maj